A motiváció, azaz a cselekvésre, viselkedésre késztető belső tényezők összessége, a mindennapok szerves része, hiszen enélkül elképzelhetetlen lenne maga az élet. Ha nincs meg a kellő motiváció, akkor akár a legalapvetőbb szükségletek, az evés és a folyadékpótlás is elmaradhatnak. Ezért is különösen fontos egy új kutatás eredménye, amely szerint a büntetés különös hatással van az emberekre.
A motiváció szó a latin eredetű 'movere' igéből származik, melynek jelentése mozogni, mozgatni. Ez lényegében egy gyűjtőfogalom, ami összefoglalja azokat a belső késztetéseket, amelyek a cselekvésre és a viselkedésre sarkallnak. Az alapfogalmai közé tartozik a szükséglet, a drive és a homeosztázis.
Nagyon erős belső késztetéssel járnak a biológiai motívumok, mint például az éhség és a szomjúság. Ebben az esetben a motivált viselkedés valamilyen szükségletből fakad, ami lényegében egy hiány a szervezetben, amelynek tartós fennállása esetén az egészség vagy - súlyosabb fokon - az életet is veszélybe kerülhet.
A drive a szükséglet nyomán kialakuló, belső késztetés, lényegében a viselkedés hajtóereje. A drive alapvető feladata a szervezet általános energializálása, azaz ez adja meg a feladatok elvégzéséhez szükséges „löketet".
A belső egyensúlyi állapotot fenntartó mechanizmust homeosztázisnak nevezzük. Ha ez valamilyen indok miatt felbomlik, akkor fiziológiai hiányérzet keletkezik, azaz szükségállapot lép fel.
Mindezekkel a fogalmakkal kellőképp leírhatjuk a motiváció pontos fogalmát, azonban kiegészítésként mindenképpen fontos tudnunk, hogy megannyi szükségletet különböztetünk meg. Ennek szemléletes leírását alkotta meg a neves amerikai kutató, Abraham Maslow.
Abraham Maslow, a humanisztikus pszichológiai irányzat egyik alapítója által kidolgozott motivációs piramist Maslow-piramisnak nevezzük. Ez szintekre bontva, fontossági sorrendben ábrázolja az emberi szükségleteket.
A piramis alján találjuk meg a legfontosabbat, a legalapvetőbb szükségletet, amely nélkül - mondhatni - minden másra képtelenek vagyunk. Ez a fiziológiai szükségletek kielégítése. Ide tartoznak az alapvető testi és érzelmi igények, például a pihenés, az étel, és az ital. Bár gyakran nem a biológiai szükségleteket tartjuk az elsődlegesnek, mégis az elmélet megalkotója ezt tartotta az alapnak, amely nélkül a felsőbb szintekre a puszta igény sem alakul ki.
A piramis második részén a biztonság iránti vágy szerepel, amely a fizikai kényelmet, az anyagi függetlenséget, a lelki egyensúlyt, a környezeti rendet és a bizalmat jelenti.
A harmadik szint a szeretet és odatartozás szükségleteit tartalmazza, mégpedig a csoporthoz tartozást, valamint a szeretet adását és fogadását.
A negyedik szint a megbecsülésé. Ennek keretében kiemelkedően lényeges mások és önmagunk értékessége, a vágy az erőre és teljesítményre, valamint a tökéletességre való törekvés.
A piramis csúcsán az önmegvalósítás áll, amely szükséglet kielégítése során lehetővé válik a kreatív önkifejezés.
A Maslow-piramis (forrás: Leanszotar.hu)
Bár Maslow elmélete sokat változott az évek során, és megannyi bírálat érte, mindenképpen jó, ha ismerjük. Ugyanis ez kellőképpen szemlélteti, hogy az emberi szükségletek között létezik egy bizonyos hierarchia, valamint ebből is jól látszik, hogy nem mindenre van egyformán szükségünk.
Fontos, hogy mindig megtaláljuk magunkban a kellő ösztönzést és motivációs erőt, hiszen ennek segítségével fedezhetjük fel azt, ami erőt adhat a mindennapokhoz. Ez valószínűleg mindenki számára eltérő, azonban egy nemrég publikált kutatás bebizonyította, hogy az embereket jobban motiválja a büntetés, mint a jutalmazás.
Egy egyszerű kísérletbe vonták be a Washingtoni Orvosi Egyetem neurológus kutatói egyetem kis hallgató csoportját. A megfigyelés során a jó válaszokat pénzérmékkel jutalmazták, míg a rosszakat ezek elvételével büntették. Az eredmények alapján kiderült, hogy a büntetés két-háromszor nagyobb ösztönző hatást gyakorolt a hallgatók teljesítményére, mint a jutalmazás.
A hallgatók egyik csoportja kattogó hangok sorozatát hallgatta, és meg kellett mondaniuk, hogy a jobb vagy a bal fülükben hallottak több hangot. A másik csoport fényfelvillanásokat látott egy képernyőn, és azt kellett eldönteniük, hogy a kivetítő jobb vagy a bal oldalán láttak több villanást. Valahányszor a tanuló választott, a kutatók véletlenszerűen megmutattak egy 5, 10, 15, 20 vagy 25 centes érmét, amelyet jutalomként odaadtak a jó válaszért, illetve büntetésből elvettek a rosszért.