A nemrég publikált koreai tanulmány szerint a kávé jó hatással van az erekre, ezért csökkenti a szívbetegségek kialakulásának valószínűségét.
reklám vége
A tanulmány az eddigi évek során végzett kísérletek kiegészítője, hiszen az eredmények alapján nem lehet végleges konklúziót megállapítani a kávé egészségre gyakorolt hatását illetően. Azonban az biztos, hogy néhány csésze forró, élénkítő ital segítségünkre lehet az eltömődött artériák elleni harcban.
A kávét - mint növényt - a 15. században termesztették először Jemenben, az első csésze kávé - mint ital - Etiópiában készült el. A XVI. században már Szíria és Egyiptom lakói is ismerték, az arab világban a törökök hatására lett elterjedt és kedvelt ital, hazánkba a török hódoltság ideje alatt jutott el.
Az első kávéházak már az 1550-es években megnyíltak Isztambulban, számuk az évek során egyre csak nőtt. Európa többi országában később, a 17. században vált elterjedtté a kávézás szokása, az első európai kávéház Velencében nyílt meg 1624-ben. Amerikában jellemzően inkább teát fogyasztottak, azonban a Kelet Indiai Társaság eladózásával rengeteg készlet felhalmozódott, amit 1773-ban a tengerbe borítottak - ez az esemény lett a kávé elterjedésének kezdete.
A ma legelterjedtebb, és minden specialitás alapját képező espresso itáliai találmány, amelynek lényege, hogy a gyors kifőzés csak a legfontosabb jellemzőit oldja ki a kávénak; amelyben így kevesebb a koffein és a csersav, mint a hagyományosan készítettben.
A kávé mértékletes fogyasztás esetén serkentő hatással van a központi idegrendszerre, a szívre, a véredényekre és vízhajtó hatása miatt a vesékre. Az ereket kitágítja, és rövid időre növeli az agy tápanyag- és oxigénellátását. Az anyagcserét felgyorsítja, azonban az emésztést fékezi - ez kissé hasonlít az adrenalin hatásaira.
Valójában a koffein nem tart „ébren", hanem az idegrendszerben kifejtett hatása révén mesterségesen előállít egy olyan állapotot, amit az ember élénkségnek, energikusságnak érzékel és így hosszú órákat képes éber állapotban tölteni.
A kávéval kapcsolatosan a napokban napvilágot látott egy friss koreai felmérés, amelynek során 25 ezer férfi és nő adatait elemezték a szakemberek.
A kutatók a szív ellátásáért felelős artériákat, a koszorúereket vizsgálták elsősorban, így megállapíthatták a kávé ezekre gyakorolt hatását. A szív-koszorúérbetegségek során az artériák eltömődnek, mert fokozatosan zsíros anyagok rakódnak egymásra az ér falán.
A felmérést végzők az érfalon kis mennyiségben megtalálható kalciumra koncentráltak a kutatás során, mert ez jelzi, hogy a betegséghez vezető folyamat esetlegesen elindult. A dél-koreai munkavállalók közül egyiknek sem volt kifejezett szívproblémája, de több mint egytizedüknél látható kalciumlerakódást érzékeltek a vizsgálatok során. Az így kapott eredményeket összevetették az emberek kávéfogyasztási szokásaival.
A kutatók mindezek alapján megállapították, hogy akik csak néhány csésze kávét ittak naponta, kevésbé mutatták jeleit a kalciumlerakódásnak. A mérsékelt fogyasztók artériái egészségesebbek voltak, mint akik egyáltalán nem vagy öt csészénél több kávét ittak naponta.
A tanulmány szerint további kutatásra van szükség ahhoz, hogy a jelenségek közti kapcsolat teljes körű megerősítést nyerjen
