Egy nemrégiben végzett kutatásban azt szerették volna megtudni, hogy mi, magyarok milyen mértékben véljük lényegesnek az egészségünket, valamint az agyi vérkeringés fenntartását. Emellett azt is kutatták, hogy milyen rendszeresen vannak jelen a hétköznapjainkban az olyan problémák, mint a mentális kimerültség, az alvászavarok, az ingerlékenység, a romló memória, illetve a feledékenység.
reklám vége
A reprezentatív felmérés szerint a magyar felnőttek több mint fele, egészen pontosan 86%-uk, lesz figyelmes magán olyan tünetekre, mely mögött nagy valószínűséggel a romló agyi vérkeringés áll. Ilyen panaszok lehetnek a feledékenység, az ingerlékenység, valamint a kimerültség is. A válaszadók túlnyomó többsége lényegesnek tartja az agyi vérkeringés egészségének fenntartását, azonban csupán minden harmadik megkérdezett tesz is lépéseket érte.
A felmérésből kiderült, hogy a magyarok megközelítőleg 90%-a véli lényegesnek az agyi vérkeringés egészségének fenntartását, valamint sokan vesznek észre magukon olyan jeleket is, melyek az agy oxigénellátásának gyengüléséről tanúskodhatnak. Dr. Vida Zsuzsanna neurológus hangsúlyozta, hogy „Ingerlékenységet a felnőttek 86%-a tapasztal magán valamilyen rendszerességgel, míg mentális kimerültségről 74%, feledékenységről pedig 72% számolt be". Emellett azt is elmondta, hogy nagyjából 80%-ban élik meg stresszesen a hétköznapokat azok, akiket a fenti problémák bármilyen gyakran is érintenek, de érintenek.
„Szomorú tény, hogy bár a megkérdezettek nagy többsége fontosnak tartja a szellemi teljesítőképesség megtartását és az agyi vérkeringés egészségét, nem látnak összefüggést e között és a fenti tünetek megjelenése között" - fűzte hozzá a szakember, aki úgy véli, hogy Magyarországon az agyi egészség „kultúrája" nem jött még létre, és a panaszokról gyakran úgy véli a többség, hogy más problémák állnak a hátterében.
A válaszadók 26%-a vélekedik úgy, hogy 40-50 éves korban kezdődik csak a memória gyengülése, 30%-uk gondolja úgy, hogy ez a jelenség csupán az 50 év felettieket érinti. 10 % véleménye szerint a 30 éves kor alattiakat is érinthetik a memória gyengülésének tünetei, 16% gondolja, hogy bármilyen életkorban számolhatunk ezzel a sokszor kellemetlen jelenséggel. A megkérdezettek 3%-a nem tudott állást foglalni az ügyben. „Mindössze 15%-uk gondolja csak úgy - helyesen -, hogy már 30 év felett is felmerülhet a gyengülő memória problémája. Ez ugyanis nem csak az idősebbeket érinti! Már 35-40 év felett romolhat az agyi vérkeringés, különösen a vaszkuláris rizikót jelentő társbetegségek - magas vérnyomás, cukorbetegség, stb. - esetén. Mindez mentális kimerültséghez, ingerlékenységhez, gyengülő memóriához vezethet" - hívta fel a figyelmet a neurológus szakorvos, aki ezenkívül azt is hangsúlyozta, hogy egyre többen érik meg a 70-80 éves életkort, és egyáltalán nem mindegy, hogy milyen mentális állapotban élik meg.
Dr. Vida Zsuzsanna azt is kiemelte, hogy „A magyar felnőttek mindössze 34%-a tesz valamit azért, hogy fenntartsa az agyi vérkeringés egészségét, pedig fontos a mentális edzés. Ha teszünk érte, agyunk fiatalabb is lehet a fizikai életkorunknál!" Az egészséges táplálkozás és a stresszoldáshoz hozzájáruló rendszeres fizikai aktivitáson kívül a szakember a Gingko bilobát is fontosnak tartja. A páfrányfenyő levelének kivonata ösztönzi az agyi vérkeringést, valamint támogatja a sejtek tápanyagokkal és oxigénnel való ellátását is. Továbbá az érhálózatra is jótékony hatást gyakorol, melynek köszönhetően javítja a memóriát is. A szakember felhívja a figyelmet rá, hogy a hatóanyagból ajánlott a minőségi mellett dönteni, valamint a tisztított, beállított, Gingko biloba kivonatot választani. „A Gingo bilobával végzett klinikai vizsgálatok alapján a javasolt napi mennyiség 120-240 mg, ezt a mennyiséget 2-3 részletben javallott bejuttatni a szervezetbe" - mondta el végezetül a szakértő.
